A parlament befejezte az igazságszolgáltatás átszervezését

Az ellenzéki szervezetek hetek óta tartó tüntetéssorozata, a parlamenti ellenzék tiltakozása és az ország több külföldi partnerének figyelmeztetése ellenére megszavazta a kétkamarás román parlament szenátusa csütörtökön az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag utolsó tervezetét is.

A képviselőházban múlt héten már elfogadott törvényeket várhatóan nem tudja egyhamar hatályba léptetni a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség, a jobboldali Klaus Iohannis államfő ugyanis, aki ellenzi a módosításokat, egy alkalommal megtagadhatja kihirdetésüket. Még arra is számítani lehet, hogy az ellenzék alkotmányossági óvással próbálkozik.

A reformcsomag szerint egyebek mellett külön ügyészség vizsgálná a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértéseket, csökkenne az államfő szerepe az ügyészségi vezetők kinevezésében. Az államnak kötelessége lenne behajtani az ügyészeken vagy bírákon azokat a kártérítéseket, amelyek kifizetésére - rosszindulatból vagy súlyos hanyagságból - helytelenül hozott döntéseik következtében kötelezték Romániát.

A reform szükségességét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatását is élvező a kormánytöbbség az "ügyészállami túlkapások" megfékezésének szükségességével, a korrupcióellenes ügyészek (DNA) állítólagos titkosszolgálati befolyásolásával indokolta. A jobbközép ellenzék szerint a szociálliberális kormánytöbbség saját korrupt politikusai védelmében akarja megfélemlíteni és "politikai pórázra" kötni az igazságszolgáltatást. A módosításokat a bírák és ügyészek szakmai szervezetei sem támogatják, egyes bíróságok alkalmazottai pedig maguk is demonstrálni kezdtek.

A törvénycsomag parlamenti véglegesítését követően csütörtökön hét európai uniós tagország - köztük Franciaország és Németország - bukaresti nagykövete figyelmeztette Romániát: ne gyengítse meg igazságszolgáltatása függetlenségét és a korrupcióellenes harcot az igazságszolgáltatás módosítására irányuló törvénytervezeteket.

A nyílt levelet aláíró nagykövetek elismerik, hogy Románia hiteles reformokat hajtott végre az elmúlt tíz évben az igazságügy területén. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a héten a parlament által elfogadott, az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag, valamint a parlament asztalán levő, a büntetőtörvénykönyv és eljárási törvény módosítására irányuló törvénykezdeményezések veszélybe sodorhatják az elmúlt tíz év eredményeit.

Azt javasolták, hogy Románia kérje ki a Velencei Bizottság véleményét is a szóban forgó törvénytervezetekről és indítványokról. Emlékeztettek, hogy az Európai Bizottság azt várja el Romániától, hogy az igazságügy reformja területén Bukarest "kiszámítható és átlátható" módon járjon el. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma november végén kérte fel a román parlamentet, hogy utasítsa el a jogállamiságot gyengítő kezdeményezéséket.

Csütörtökön Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is bírálta a bukaresti szociálliberális kormánytöbbséget. A jogállamiságot aláásó, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként értékelte az elfogadott törvénycsomagot, és végül sajnálkozását fejezte ki, hogy annak megszavazásában az európai néppárti tagsággal rendelkező RMDSZ is segítette a szociálliberális kormánytöbbséget.

Az EPP elnökének nyilatkozatára reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az MTI-nek azt mondta: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem érdemelte ki a bírálatot, hiszen az elfogadott korrekciókra szükség volt, azok nem csorbítják a korrupcióellenes harcot.

Az RMDSZ elnöke szerint a kérdést nem szabad a jobb- és baloldal ideológiai szembenállása alapján kezelni. Sajnálkozott, hogy Daulnak nem volt a kisebbségi jogokról is hasonló állásfoglalása, amikor a magyar közösséget érte támadás, jogait csorbították, vagy éppen az igazságszolgáltatás részéről érte súlyos támadás a tulajdonjogot. Kelemen Hunor kifejtette: sokan haragszanak az RMDSZ-re amiért támogatta, hogy a korkedvezménnyel nyugállományba vonult, majd visszafoglalkoztatott bírák és ügyészek ne kaphassanak egyszerre fizetést és speciális nyugdíjat is, vagy azért, mert az új jogszabályok lehetővé tennék a bírák és ügyészek felelősségre vonását, ha egy-egy hibás döntésükért az Emberi Jogok Európai Bírsága kártérítésre kötelezi a román államot.

Kelemen Hunor jelezte: az RMDSZ támogatása az igazságszolgáltatás átszervezésének szólt, a büntető törvénykönyv és büntetőeljárás módosítását célzó kormánypárti javaslatokkal kapcsolatban azonban "óriási fenntartásaik" vannak.